A lovak jellemző betegségei

    -    szerkesztette Budai Wanda

Hörgősség

A köhögés sípoló, hörgő. A betegség a gége részleges eltömődése, ami miatt a gégefedő mozgása nem megfelelő, így a légzés nehézkessé válik. A gége eltömődését a hangszalagokat beidegző ideg bénulása okozza. Ha a ló nembír dolgozni, állatorvos műtéti úton tud csak segíteni!

Kehesség

A kehesség krónikus tüdőbetegség, amelynek során a kötőszöveti állomány megnövekszik a tüdőben és emiatt a ló gyorsan kifullad, köhög. A köhögés tompa, mély és dupla annyit vesz az állat. A kehesség oka lehet egy kezeletlen vírusfertőzés, vagy ha a ló folyamatosan poros levegőt lélegzik be. Sok friss levegő és megfelelő takarmányozás javít a ló állapotán és egy idő után könnyű munkát is tud végezni, de mindenképpen konzultáljunk egy állatorvossal!

Kólika

A ló leggyakoribb betegsége a bélsárpangás, avagy a köznapi nyelvén: kólika. Ez általában heves hasi fájdalommal jár. A ló nem eszik, hasát nézegeti, kapar. Erősebb görcsök szemmel láthatóak a hasfalon, leizzad, sőt súlyosabb esetben hempereg, vergődik. Ez utóbbit mindenféleképpen meg kell akadályozni, mert könnyen bélcsavarodást kaphat. A trágyája normál esetben sárgásbarna színű, puha, de egybeálló gombócokból áll, és felületét fényes nyálka borítja. Bélsárpangás esetén ehhez képest színe sötétebb, kemény száraz bogyókat tartalmaz. Sajnos ez egy olyan betegség mely a kezdetben könnyen gyógyítható, de ha nem érkezik szakorvosi segítség időben, akkor súlyos szövődmények alakulhatnak ki. Az állatorvos szinte sosem tud a kezdeti időszakban jönni, ezért célszerű, ha minden lótartó megtanul injekciót beadni a vénába. (Ez egy állatorvos segítségével könnyen elsajátítható.)

Mit tegyünk, ha kólikás a ló?

Legfontosabb, hogy vegyük észre! Abból, hogy kedvetlen, nem eszik, esetleg nyugtalanul sétál. A hasfalon át jól hallhatóak a bélhangok. Normális esetben állandó zörejek és kb. 8 másodpercenként egy hangos morajlás hallható. Bélsárpangás esetén ezek a hangok elhalkulnak esetleg meg is szűnnek. Legelső feladat a fájdalomcsillapítás mely 20 ml (500 kg-ra) ALGOPYRIN vagy NO-SPA intravénás (továbbiakban iv.) beadásával kezdődik. A lovat ki kell vinni sétálni, de nem futtatni! Az injekció kb. 10 perc alatt jelentősen csökkenti a görcsöket.  Sokszor csak egy kis megrekedt bélgáz okozza az egyébként erős fájdalmakat, mely a séta során megélénkülő bélmozgással el is távozik. Ilyenkor nincs szükség további gyógykezelésre. Gyakori a vizelési probléma miatti görcs kialakulása. Ez észrevehető abból, hogy a ló beáll olyan pozitúrába, ahogy pisilni szokott, de nem sikerül neki. 2-4 ml FURISEMID injekció iv. 10 perc alatt csodákat tehet.

Takarmánymérgezés

Nagyon veszélyes betegség a takarmánymérgezés és az ebből kialakuló heveny savós patairha gyulladás. A mérgezés általában penészes takarmánytól alakul ki. Létrejöhet azonban hirtelen takarmányváltáskor is, mikor a szervezet nem képes semlegesíteni a hirtelen és nagy mennyiségben bekerült méreganyagokat, melyek amúgy nem okoznának problémát. Természetesen nagy szerepet játszik az egyéni érzékenység is. Ismertetőjelei a lábak ödémás duzzanata mely általában séta után csökken. Sokszor a has alja és a herék is bedagadhatnak, esetleg allergiás duzzanatok jönnek ki különböző testrészeken. Gyógyítás kombinált kezelés igényel. DEHISTIN, NOMILEN, CALCIUM, FUROSEMID injekciók iv. és RINGER infúziós oldat beadását kell elkezdeni. Szakorvosi ellátást igényel ez a sokszor napokig elhúzódó folyamat.

Patairha gyulladás

Ennek veszélyessége a ló sajátos lábszerkezetéből ered. A külső kemény szarutok és a belül elhelyezkedő patacsont között csak az ún. szarulemezek tartják a kapcsolatot. A pata bármely gyulladása esetén a szarulemezek között savókilépés indul meg ezzel megszakítva a kapcsolatot a csont és a szarutok között, és a ló súlya következtében a patacsont megsüllyed és előrebillen (rotálódik). Ha a savókilépés az egész patára kiterjed, akkor a szarutok egyszerűen leesik a csontról. Általában a ló ezt már nem éri meg, mert a szenvedéstől legyengül és a szövődmények (felfekvés, tüdőgyulladás) miatt elpusztul.

Az első 2-3 napban elkezdett megfelelő és radikális kezeléssel megmenthető a ló élete, de nagyon valószínű a rokkant pata kialakulása. Kezelni csak kórházban lehet, melynek ára 100.000 Ft-nál kezdődik. E betegség kialakulhat szeptikus (mikor egy sérülés elfertőződik, vagy ellés utáni méhlepény bennmaradása esetén) és traumás módon. Ez utóbbiról azért fontos tudni, mert pl. patkóhoz szoktatott ló patkó nélküli járatása kemény talajon is kiválthatja. Ugyanígy kialakulhat egy kemény sziklára vagy kőre. Általában előbb első patákon alakul ki. A pata meleg (és ezt mindig reggel, kimenetel előtt kell nézni, mikor kifejezetten hideg a ló lába) és a csüdartéria erőteljesen lüktet. A ló nem szívesen mozog, és maga alá húzza hátsó lábait, hogy kímélje az elsőket. Már ilyenkor a legrosszabbra kell gondolni. Jellemző tünet a pártaszél megdagadása, de ez már túl későn alakul ki, ahhoz hogy hatékonyan kezeljék a betegséget. A lovat mozgatni vagy a patkót levenni nem szabad! Segíti a gyógyulást a pata speciális gipszelése, de ezzel még sokan nem foglalkoznak, vidéki körállatorvosok meg szinte nem is hallottak róla. A tünetek jelentkezésekor rögtön kórházba kell vinni az állatot.

Myoglobinuria

Még egy jellemző betegsége a lónak a myoglobinuria vagyis a bénulásos izomfesték vizelés. A köznyelvben azért hívják ünnepi betegségnek, mert az ünnepek miatti 2-3 napos lópihenők után szokott jelentkezni. Erőteljes, rendszeres munkát végző (sportló, versenyló) és jól táplált lovon szokott előjönni. Az oka az, hogy a munka során az izomban, nagy mennyiségben jelenlevő glikogén a pihenő napok utáni első mozgáskor, hirtelen alakul át tejsavvá. Ez egy erős izomfájdalmat és lemerevedést okoz és a későbbiek során izomsorvadáshoz vezet. A vizelet a kiválasztódó izomfesték miatt vöröses színűvé válik.  Sokszor csak 20-30 perc elteltével jelentkezik, de olyan erősen, hogy a ló mozgásképtelen is lehet. Ilyenkor nem szabad mozgatni, ha pedig nem otthon van, akkor 1-1 1/2 órai pihenő után, mikor kicsit oldódik a görcs és merevség, lassan haza kell vezetni. Izomlazítókkal (MIDETON inj.) és gyulladáscsökkentővel (DEPERSOLON inj.) kezelhető állatorvos segítségével. A megelőzés a fontos. Az erőteljes munkát végző lovat alaposan le kell sétálni, hogy ezek az anyagok nagy része lebomoljon. A karámban tartott lovaknál ritkábban alakul ki, mert egész nap (munka előtt és után) sétál. Sokan nem tudják, hogy azoknál a lovaknál, melyek huzamosabb ideg (8-10 nap) nem mozognak (sántaság, betegség) azért nem alakul ki, mert ennyi idő alatt magától lebomlanak a betegséget kiváltó anyagok. Az alultáplált ló esetében pedig nincs minek felszaporodni. De természetesen nem ez a követendő útja a prevenciónak.

Nyírrothadás

Ezt általában anaerob rothasztó baktériumok okozzák, melyeknek legfőbb ellensége a szárazság és a levegő. Ezért fontos, hogy az alom száraz, és a ló patája gondozott legyen. Ha állásban áll, akkor nagyobb a veszélye a nyírrothadásnak, ezért ilyenkor tegyünk forgácsot vagy fűrészport a szalma alá. 

A nyírrothadás mindig a középső nyírbarázdából indul ki ellentétben a patarákkal, (ami a nyír és a talp szarujának egy jóindulatú túlburjánzása) ami a szélsőből. Ez utóbbi csak nagyon nehezen és elég radikális módszerekkel kezelhető és hajlamos a kiújulásra. A nyírrothadás könnyen felismerhető kellemetlen és jellegzetes szagáról és a fekete kenőcsös váladékról melyeket a rothasztó baktériumok termelnek, mikor feloldják a nyír szaruját.

Kezelése viszonylag egyszerű. A belső nyírbarázdát a patakaparóra tekert vattával ki kell tisztítani. Ilyenkor jó mélyen bele lehet és kell nyúlni a résbe, de vigyázva arra, hogy ez már egy érzékeny terület. 3 %-os Hyperol oldattal, majd jóddal, Betadinnel, vagy hasonló fertőtlenítőszerrel átmossuk. Utána SBC pasztát és vattát kell beletömni. Ezt elég naponta egyszer megtenni, ha a vatta nem esik ki. Általában egy heti kezelés után már kiszárad a nyír, de ezzel nem fejeződött még be a folyamat, ugyanis 2-3 hónap is eltelik, mire az elhalt rész alatt új szaru kezd képződni. Ez idő alatt a kiújulás megelőzése érdekében nem árt hetente egyszer megismételni a kezelést, hogy a még megbúvó baktériumok is elpusztuljanak. A pata akkor tekinthető gyógyultnak, mikor a nyír már teljesen új, rugalmas száraz szaruból áll. Tévedés az, hogy ha a karám sáros, akkor nyírrothadást kap a ló. Az ép szaru nagyon ellenálló. Ezek a baktériumok csak akkor tudják megtámadni, ha valami miatt sérül. Erre nagyon alkalmas a trágyalé, ami egy idő után egyszerűen feloldja a talp és a nyír szaruját megszüntetve ezzel annak ellenállását. Sáros, vizes idő esetén az istállóba való bemenetel előtt nagyobb figyelmet kell fordítani a pata tisztogatására.

Az SBC paszta egy nagyon erősen szárító krém. Használatánál gumikesztyű alkalmazása indokolt. Állatorvos írja fel receptre és gyógyszertárban váltható ki. 100g-nyi mennyiség párszáz Ft és sokáig elég, viszont mindig gondosan le kell zárni, mert ha kiszárad, akkor használhatatlan. Régebben kék színű rézgálicot használtak, ami kevésbé hatásos, ráadásul mérgező emberre és állatra egyaránt és a bőrön át is felszívódik. Nem ajánlom!

A 3 %-os Hyperol (vagy Hidrogén-peroxid) oldat recept nélkül kapható, de fontos, hogy oldatban kérjük, mert úgy sokkal olcsóbb. Nyugodtan beszerezhetünk belőle egy litert, hiszen minden sérülés esetén ajánlott használni. (embernél is) Fontos, hogy fém tárggyal nem érintkezhet.

Ma már több lovas boltba lehet kapni fakátrányt különböző nevek alatt. Ez egy sűrű, kátrányszagú, fekete folyadék, mely nagyon jó a nyírrothadás megelőzésére olyan értelemben, hogy ha bekenjük vele a talpat és a nyírt, akkor ez ideig-óráig ellenáll a trágyalének így kisebb a rothasztó baktériumok bekerülésének esélye.

Patarepedés

Ez nem az, amikor alulról felfelé reped a pata, mert az megfelelő körmöléssel helyrehozató. A talaj által okozott nyomásokat és az ilyen kis repedéseket károsodás nélkül el tudja viselni a ló. Komolyabb gondot a felülről, a pártaszéltől (ahol a kemény szaru átmegy a puha részbe) lefelé irányuló repedések okoznak. Ezek lehetnek átható vagy felületes repedések. Sajnos szinte minden felületes repedés áthatóvá válik (ami azt jelenti, hogy a szarutok teljes vastagságában megreped) egy idő után, hiszen a ló  patájának hihetetlenül nagy terhelést kell minden lépésnél elviselni. Ilyenkor a repedésből vér szivárog és a gyulladás miatt átmeneti sántaság léphet fel. Kezelését patkolókovácsra vagy állatorvosra kell bízni, akik patametszést hajtanak végre, de sajnos ezen a területen is van még mit pótolniuk. Amit mi tehetünk az az, hogy fertőtlenítjük, és antibiotikumos kenőccsel bekenjük, majd bekötjük a patát.Jó, ha egy patareszelő és egy patafaragó kés mindig van kéznél, mert ezzel kisebb alakításokat mi is elvégezhetünk. (Természetesen előtte alaposan tanulmányozni kell ennek a módját) Ha szakemberre bízzunk ezt a feladatot, akkor 6-8 hetente feltétlenül meg kell körmölni ill., patkolni a patát.

Dehidráció

Ha a ló szervezete nem jut elegendő vízhez (nem kap vagy nem iszik eleget), vagy túl sok
folyadékot veszít (pl. megterhelés miatt), illetve egyes emésztőszervi betegségek esetén a folyadék a hasüregben, belekben pang, az állat dehidrálttá válik, "kiszárad". Ezt a következőképpen ellenőrizhetjük: csípjük két ujjunk közé a bőrt a ló nyakán, tekerjük meg, majd engedjük el. Egészséges állatnál azonnal kisimul a bőr. Ha csak lassan, több másodperc alatt simul el, akkor a ló dehidrált.

Sántaság

A sántaság a leggyakoribb egészségügyi probléma. Okozhatja egy apró, beékelődött kő, de lehet kóros eredetű is. Az ín és az ínhüvely sérülései is gyakoriak. A csüdizület daganatait megerőltetés okozza.
A savós patairha-gyulladás póniknál, és általában a hízékony lovaknál fordul elő. Leginkább a túltáplálás következménye, de okozhatja a vér rendellenes összetétele is. Ha gyanítjuk, hogy lovunk patairha-gyulladásban szenved, azonnal hívjunk állatorvost. A patahenger-gyulladás a nyírcsontot érinti, oka a túlzott megterhelés vagy ütődés. Krónikus sántaságot is okozhat.

Légzőszervi megbetegedések

A lovakat főleg istállóban tartó országokban egyre gyakoribbak a lovak allergiás begbetegedései, melyeket szinte mindig az istálló nem megfelelő szellőzése okoz. Számos más betegséget is okozhat, mint például az idült légsejtes tüdőtágulatot, vagy más néven a kehességet. 
Az influenza erősen fertőző betegség, amely maradandó tüdőkárosodásokat okozhat. Gyógyulása hónapokig eltarthat. A mirigykór erősen fertőző, maradandó tüdő-és szívkárosodást okozó, diftériához hasonló betegség.
A gégebénulást a légcső beidegzésének zavara okozza. A kialakuló bénulás akadályozza a levegő tüdőbe áramlását, belélegzéskor a tüdő sípoló hangot ad. A lovaknál is gyakoriak a melléküreg-gyulladások, a köhögés és a megfázás.

Bőrbetegségek

 A legtöbb bőrbetegség fertőző, ezért kezelésekor mindig tartsuk be a higiéniai előírásokat. Tetvesség tavasszal, legelőn tartott lovaknál fordul elő a leggyakrabban. Az allergiás eredetű ekcéma a csüdtájékon, a sörényélen és a faroktőn gyakori. A tarlósömör gombás fertőzés eredménye, emberre is átterjedhet. A háton a bagócslégy bőr alatt élő lárvái okozhatnak göbecseket. A bőrallergia takarmányozási, tartási okokra vezethető vissza. Más bőrbetegségek például a csalánkiütés, a szőrtüszőgyulladás és a rühesség.

Vészjelek, melyeknek észlelése esetén azonnal forduljunk állatorvoshoz

§  sérülés, melyből nagy mennyiségű élénkpiros vagy sötétebb vörös vér ürül

§  hirtelen fellépő sántaság, a ló nem tudja terhelni egyik végtagját, a végtag meleg

§  az állat kapar, földhöz veri magát, leizzad, hastérfogata láthatóan rövid idő alatt megnagyobbodik

§  a ló nehezen lélegzik, orrlyukai kitágultak, harmadik szemhéja előesett, végtagjai merevek, hirtelen ingerekre izmai görcsösen összehúzódnak

§  az állat elfekszik, képtelen felkelni

§  a ló nem tud nyelni, nyálzik

§  elhúzódó ellés/vetélés

§  ellés/vetélés esetén a magzatburok egy órán belül nem távozik

Vészjelek, melyeknek észlelése esetén az állatorvost szükséges értesíteni, de közvetlen életveszélyt nem jelentenek

§  sebek melyek nem mélyek de nagy kiterjedésűek, szúrt sérülések (pl: szegbe lépés), kisebb kiterjedésű mélyre (izmokba, izületekbe) hatoló sérülések

§  az állat nyugtalan, lefekszik-felkel, hasát nézegeti

§  a ló lefekszik és nehezen kel fel, vizet, takarmányt nem fogyaszt el

§  a ló által ürített bélsár minősége vagy mennyisége jelentős mértékben megváltozik (hasmenés/nem ürít bélsarat)

§  a ló lázas, köhög, orra váladékozik, légzésszáma nyugalmi állapotban is magas

§  az állat légzésszáma magas, légzése nehezített, orra váladékozik, erőtlenül köhög már könnyű munka esetén is

§  az állat sánta, a sántaság egy-két napi pihentetésre nem javul

§  a ló nem terheli az elülső végtagjait, patái melegek, az állat testhőmérséklete magas

§  az állat apatikus, megfelelő takarmányozás mellett is lesoványodott, kedvetlen, szőre fénytelen