Színek és jegyek

    - szerkesztette Téti Kata

SZÍNEK

 
 
Fekete színű a ló, ha mind a fedőszőrök, mind a hosszúszőrök feketék. A bőrben van palaszürke színű festőanyag. Élénkebb fényű a hollófekete, tompább a koromfekete. A nyárifekete ló nyáron a has alján, a lábak belső oldalán barna színű, a test egyéb helyein fekete, télen a szőrök hegye az egész testen barnásvörös árnyalatú.
 
Pej színű a ló, ha a hosszúszőrök és a lábvégek feketék, a fedőszőrök pedig különböző barna árnyalatúak. A bőr palaszürke. Árnyalatai: világospej, aranypej, meggypej, pej (középpej), gesztenyepej, sötétpej. A zöldlábú-vöröslábú pejnek a sörénye és a farka fekete, a lábvége azonban nem.
 
Sárga színű lovakon mind a hosszú-, mind a fedőszőrök a világossárgától a sötétbarnáig változnak. Külön feljegyzendő, ha a hosszúszőr színe nem azonos a fedőszőrével. Bőrük palaszürke. Megkülönböztetünk: világossárga, aranysárga, sárga (középsárga), vörössárga, sötétsárga, májsárga, agyagsárga és szénsárga színt.
 
A fakó színű lovak csoportjában közönséges fakónak mondjuk azt, amelynek háta szíjalt, hosszúszőrei, valamint lábvégei feketék, bőre palaszürke, a fedőszőrei valamilyen világosabb fakó színűek. Árnyalatai: Aranyfakó, zsemlyefakó, mogyorófakó és egérfakó. A zsufafakó, gerlefakó és rozsdafakó lovak bőre palaszürke, a hosszúszőrök nem fekete színűek, lábvégük sem fekete és hátuk nem szíjalt. Az izabellafakó lovak bőrében és szarujában nincs festőanyag.
A fekete, a pej és a sárga lovak testén (a fej és a lábvégek kivételével) a színes fedőszőrök között több-kevesebb fehér szőr léphet fel. A színes és a fehér szőrök aránya szerint tűzöttnek, deresnek vagy vércsének mondjuk a lovat.
 
Tűzött a ló, ha a színes fedőszőrök között kevés fehér szőrt látunk. Van tűzött fekete, tűzött pej, tűzött sárga.
 
Deres a ló, ha a fehér szőr már jóval több, de a színes még uralkodik. A deres télen sötétebb színű, mint nyáron. Idősebb korban a deres ló mind világosabb színű lesz, mert őszül. Van pej-, sárga-, fekete- vagy vasderes.
 
Vércse a ló, ha a törzsön 50%-nál több a fehér szőr. Lehet pej-, sárga- és feketevércse, az utóbbit szerecsenfejűnek is nevezik.
 
A szürke szín a lovon tulajdonképpen a korosodás jele. E lovak ugyanis piszkosfeketének vagy vörösessárgának, barnának születnek, de a kor előrehaladtával fajta, egyed, sőt családi jellegvonás szerint hamarabb vagy később szürkülnek, az egész testen egyre több lesz a fehér szőr. Van egyed, amelyik már csikókorban szürke lesz, viszont olyan is előfordulhat, hogy csak idősebb lókorban szürkül meg.
 
 
Tarka színű a ló, ha nagy fehér foltok színesekkel váltakoznak. A színes foltok szerint sárga-, pej-, feketetarka lovat ismerünk. A párductarkák testén alma nagyságúak a színes foltok. Az agáttarkán a színes foltok szélén 1-2 ujjnyi szürkés keret van. A habostarka lovon a tarkázottság határa és a szín élénksége elmosódott.

 

JEGYEK

-A fej jegyei.

 

 a) orrfolt, b) hóka, c) lámpás fej, d) piszra

 

e) szárcsa, f) tejfeles száj, g) békaszáj

 

h) tűzött homlok, i) virág, j) csillag, k) hamvas orrhát, l) orrcsík

 

 

-A láb jegyei.

 
a) sarokvánkosban kesely, sávozott pata, 
b) pártaszélben kesely, viaszsárga paták, c) csüdkesely, d) bokában kesely
 
 
e) bokán felül kesely, f) félszár kesely, g) szárkesely, h) harisnyás láb, i) fehér lábú
 
 
 
A lovak leírásában, azonosításában nagy segítségünkre vannak a jegyek. A fejen és a 
végtagokon előforduló jegyeket az ábrák mutatják.
 
A sebzések hegszövetéből fehér szőrszálak nőnek ki. Azonosításkor ezeket nem vehetjük
 figyelembe, mert nagyságuk és alakjuk változhat.
 
A kor előrehaladtával a szem bolton, a fejen, a faroktövön ősz szőrszálak jelennek meg. A 
törzsön (váll, felkar), valamint az alkaron és csánkon néha fekete, ún. zebracsíkokat találunk.
 Szíjalt hátról beszélünk, ha a gerincvonal mentén sötét színű sáv található.
 
Az almázottságot csak szürke lovaknál jegyezzük fel. Az egyéb színűeken ezek a foltárnyalatok a 
kondíció javulásával esetleg fellépnek, romlásával eltűnnek. Ezért nem biztos jelek, és figyelmen 
kívül kell hagyni a szín és jegy leírásakor.
 
A festékmentes patát viaszsárgának, a festőanyagot tartalmazót palaszürkének hívjuk. Csak
 sávokban festenyzett a sávozott pata.
 
(Forrás: A gazdasági ló, Gazda Kiadó)